Ahány egyházközség annyi szokás, így ha már megvan a kiszemelt templom érdemes felkeresni és megérdeklődni a helyi szokásokat.
De azért általánosságban elmondható, hogy legalább az egyik keresztszülőnek az adott vallásúnak kell lenni. Nem fontos, hogy házaspárt válasszunk, s az sem kötelező, hogy ketten legyenek.
Az elmúlt századokban a keresztség társadalmi szokás is volt. Hiszen akkoriban az egész társadalom (legalábbis bizonyos értelemben) kereszténynek volt mondható. Mára a helyzet megváltozott. Egy keresztény jellegű társadalomban természetes volt, hogy bármely közeli rokon vagy barát lehetett keresztszülő.
Ma az egyház (a megváltozott kornak megfelelően) azt kéri: olyan személy legyen keresztszülő (legalább az egyik), aki gyakorolja hitét (ha párkapcsolatban él, rendezett egyházi házassága van), azaz aki - keresztségben tett ígéretének megfelelően - a szülők segítségére lehet majd a gyermek vallásos nevelésében.
A különböző felekezetek eltérő feltételeket szabnak. A szülők, a keresztszülők és az egyház feladata, hogy a megkeresztelt gyerekkel megismertessék az evangélium tanítását. Ők ezt a kötelezettségüket ismerik el azzal, hogy a szertartás alatt megvallják hitüket, és kijelentik, hogy akarják gyerekeik megkeresztelését és hívő kereszténnyé nevelkedését.
A keresztséget a katolikusok kötik a legszigorúbb szabályokhoz. Ők általában a keresztény, egyházi házasságban élő szülők gyermekeit keresztelik meg, azokat, akiknek legalább egyik szülője katolikus. Ha a szülők nem tartottak egyházi esküvőt, akkor szokták kérni, hogy rendezzék a házasságot, melyre a keresztelő keretén belül is lehetőség van, azaz egyszerre tartják az esküvőt és a keresztelőt. A házasságkötést illik igazolni a házassági emléklappal, továbbá a szülőknek rendszeres vallásgyakorlóknak kell lenniük. Keresztszülőül is csak keresztényeket fogadnak el. Természetesen mindig lehet találni olyan plébániát vagy inkább papot, aki kicsit engedékenyebb.
A reformátusoknál a keresztelő középpontjában nem a gyerek, hanem az igehirdetés és Jézus Krisztus, illetve a közösségbe való befogadás áll. Náluk is nagyon fontos, hogy ne csak hagyománytiszteletből, hanem hitbeli meggyőződésből keresztelkedjenek.
Az evangélikusok a legnyitottabbak, náluk nincs feltételrendszer. Ha a szülők nem hívők, vagy nincsenek megkeresztelve, az sem baj.
Utolsó kommentek